Tés nagyszabású turisztikai fejlesztéssel teszi még izgalmasabbá a szélmalmait

A napokban megkezdődtek a Veszprém megyei Tésen a falu védjegyét jelentő két szélmalom turisztikai attrakcióvá emelésének előkészületei.

A programokban mindig is bővelkedő település régi álma, hogy a malmai a kulturális örökségük értékéhez illő infrastruktúrával kiegészülve legyenek képesek nagyobb látogatószámot bevonzani. Úgy tűnik, ennek most jött el az ideje, hiszen az évekkel korábban benyújtott pályázat koncepciója ez év elején támogatásban részesült. A Malomkapu Kulturális-, és Látogatóközpont tervéről és céljairól és a projekt megálmodóját, Tés polgármesterét, Fodor-Bödös István Jánost kérdeztük.

Meddig kell visszanyúlnunk az időben, ha a malmok turisztikai célú hasznosításának kezdő ötletét keressük?

Amióta én polgármester vagyok, 2014 óta ez a téma folyamatosan napirenden van. A két malom mindig is helyi, kistérségi érdekesség, látványosság volt, 1994 óta látogatható a helyi kovácsműhely tulajdonosa Cseszneki ferenc családja gondnoksága alatt. Komolyabb turisztikai érdeklődés generálására a legkézenfekvőbb megoldásként egy látogatóközpont létrehozása kínálkozott, hiszen abban tud a lehető legsokoldalúbban megvalósulni a térségünkben nagy hagyományokra visszatekintő malomipar és molnár mesterség bemutatása. Erre a célra azonban sem ingatlanunk, sem forrásunk nem volt. Isteni szerencsére akkortájt egyszerre jött az EKF-program és az a lehetőség, hogy eladóvá vált az egykori bisztró épülete, ami a legjobb adottságokkal bírt egy ilyen jellegű infrastruktúra kialakításához. Így tudtuk az EKF-pályázatból megvenni az ingatlant, és az akkori igényekhez felújítani. Ez annyit jelentett, hogy a kulturális céloknak megfelelt, azonban a turisztikai koncepció már nem fért bele. Ezzel a most elnyert pályázattal teljessé válhat az eredeti gondolat is.

Ezzel a TOP_Plusz forrással most végre elérhető közelségbe került a régi álom?

Mindenképpen! A pályázatot a TOP_Plusz-1.1.3 felhívásra nyújtottuk be 2022-ben. A pályázat akkor forráshiány miatt tartaléklistás lett, de tavaly megtörtént az újraértékelése, és végül megkapta a támogatói döntést mintegy 390 millió forintról, a kormány finanszírozási forrásából. Ebből az összegből már meg tudunk valósítani egy olyan látogatóközpontot, amely méltó a tési malmok múltjához és jelenéhez.

Meséljen egy kicsit a malmokról!

Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító két szélmalom: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A Helt-malmot 1840-ben Pircher János malomács építette, ez ma ipartörténeti műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve, szegmens- íves kis ablakokkal, és hatvitorlás szélkerék hajtja. Ezeknek a szélmalmoknak az a jellegzetessége, hogy a kúpalakú zsindelytetőzetük belülről, körsínen forgatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett, sőt lehet ma is állítani. A malmaink egyébként a Veszprém Megyei Értéktár részét képezik.

Milyen ingatlanon valósul meg a látogatóközpont?

A korábban említett Táncsics utcai ingatlanra azért esett a választásunk, mert a falu központjában van, a telek végétől pedig 1-2 perc séta távolságra áll az első malom. A korábban vendéglátó egységként működő ház már átesett kisebb-nagyobb felújításokon, de pl. a teljes tetőszerkezet cserére szorul és alulról is felázik a lábazata. A ház egyébként ma is a falu kulturális életének része,
számos rendezvény otthona. Ennek az épületnek a teljes rekonstrukciójával és kibővítésével valósul meg egy modern, család- és látogatóbarát, az év minden napján elérhető, komplex és innovatív turisztikai termékcsomagot kínáló látogató- és rendezvényközpon 2027-ben.

Milyen célokat tűztek ki a projektben?

Szeretnénk megteremteni a malmok turistafogadásra alkalmas alap-infrastruktúráját, és egy olyan komplex élménycsomagot szeretnénk átadni a látogatóknak, amely egyszerre biztosítja a családok, óvodai és iskolai csoportok szórakoztató ismeretszerzését, ugyanakkor azonnal nyújtja a megszerzett tudás gyakorlatba ültetésének lehetőségét is, pl. őrlés, szitálás, zsákolás stb., vagy dagasztás, kelesztés, sütés. A fejlesztéssel létrejövő turisztikai látogatóközpont tematikus helyszínein – reményeim szerint – ehhez minden kellék, feltétel és szakértelem adott lesz.

A most rendezvényhelyszínként, közösségi térként működő épületen milyen felújítási munkákat terveznek?

A Táncsics utcai épületen komolyabb rekonstrukciós munkálatok fognak történni: teljes tetőcsere, utólagos lábazati vízszigetelés, a fűtésrendszer korszerűsítése és egy interaktív kiállítótér kialakítása.

Hogy kell elképzelnünk a kiállítást?

A bemutatótér digitális megjelenítő-eszközein kisfilmek, infógrafikák, illusztrációk formájában mutatjuk be a hagyományos és modern malomipari eljárásokat, valamint a molnár mesterséggel járó munkafolyamatokat. A kiállítás interaktív jellegét erősítik a látogatóközpontból induló malomtúrák a szomszédos két szélmalomhoz. Az állandó kiállítást élő tárlatvezetés és az okostelefonra letölthető ismertebb múzeum-applikációkban elérhető audiótárlat-vezetés is támogatja. A gyermekek bevonódásának élményét pedig a tárlat tudásanyagából összeállított pontgyűjtő kvízkérdések erősítik az egyes állomásoknál, illetve a pékfogásokat megtanító csoportos kézművesfoglalkozások.

Mi lesz a sorsa a később hozzáépült, most funkció nélküli gazdasági melléképületnek?

Ezt az épületet lebontjuk, és ennek helyét is magába foglaló, kibővített, többfunkciós fogadóépület épül, benne a turistákat eligazító információs ponttal, bisztróval és annak vendégterével és személyzeti öltözőkkel, valamint egy ajándékbolttal. Az épület végében kialakításra kerülő fedett teraszról csigalépcső vezet fel a tetőtérbe, ahol a fedésből „kiharapva” kilátópont nyílik a szélmalmok irányába. Ezen a fedett teraszon, elsősorban óvodás és iskoláskorú gyermekek ismerkedhetnek meg a molnár és a pék mesterség szépségével moderált kézműves-foglalkozások keretében, sőt az elkészült pékárukat aztán maguk süthetik ki a kemencében. A meglévő-megújuló épület és az új fogadóépület teljes hosszában korcolt bádogtetős közlekedő-tornác húzódik majd, amely a két épület közötti térben fedett-nyitott fogadóteret jelöl ki.

Hozzányúlnak a kerthez, az udvarhoz is?

A látogatóközpont telkén elbontásra kerül egy régi, kihasználatlan akna és egy kőfalú pince is, amely utóbbiból esővíztározó lesz a szűrkevizes rendszerhez. Az egész telek hosszában térkőburkolatú járda készül a malmok irányába, amely érinti a többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszínt, a molnár-pék tematikájú játszóteret és a három kisebb, fedett-nyitott kiállítópavilont, amelyekben
malomipari géprelikviák kerülnek bemutatásra.

A tervrajzok között láttam kültéri rendezvényhelyszínt is…

A komplexum kültéri és belső rendezvényterei lehetőséget biztosítanak időszaki, tematikus kiállítások színvonalas lebonyolítására, továbbá Tés és a környező települések akár nagyobb létszámú kulturális, művészeti programjai is otthont kaphatnak bennük. Én abban bízom, hogy a megvalósuló malomturisztikai fejlesztés természetes és épített környezetének szépsége, szolgáltatásainak egyedisége és magas színvonala, valamint a helyszínre szervezett programok sokszínűsége még inkább alkalmassá fogja tenni a falunkat arra, hogy önálló kistérségi desztinációként is megjelenjen, egyúttal az egész régió, sőt az egész Bakony turisztikai vonzerejét növelje.