Fába vésett hazaszeretet

Néhai Lovász Gábor egyedülálló csutora gyűjteményét láthatták, s ismerhették meg közelebbről az érdeklődők szombaton a tapolcai Ózsinagógában teltház előtt megnyitott kiállítás alkalmából.

A rendezők nevében Neszler Imre Attila, a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük külön dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert, országgyűlési képviselőt, Hangodi László történész, főmuzeológust és a hagyaték ápolóját, néhai Lovász Gábor leányát, Szijártóné Lovász Gabriellát.

Navracsics Tibor azt hangsúlyozta beszédében, hogy a tapolcai Ózsinagóga mára fontos közösségi térré, kulturális találkozási ponttá vált. – Ez olyan erős alap, ami garantálja, hogy Tapolca a jövőben is a térség meghatározója legyen, hiszen jövője a hagyományait ápoló, múltját tisztelő, erős közösségeknek lehet. Nagy köszönet mindezért a Tapolcai Értékmegőrző Egyesületnek és elnökének, Neszler Imrének, s egyben gratulálok a Csutora kiállítás megszervezéséhez – hangsúlyozta a miniszter.

Szijártóné Lovász Gabriella röviden bemutatta édesapja életútjának főbb állomásait, családi indíttatását, a hagyományok, a művészetek iránti elkötelezettségét, s szólt az ebből adódó, illetve ehhez kapcsolódó gyűjtőszenvedélyéről. A több szekcióból álló gyűjtemény talán legimpozánsabb, legszebb szeletét a fából készült csutorák alkotják. Ezek az egykori használati tárgyak, korong alakú, két oldalán fából kivájt üregű, kívül többnyire faragott, néhány literes, ital tárolására alkalmas edények ma már ritkaságnak számítanak, s a művészet részét képezik.

Erről részletesen már Hangodi László történész, főmuzeológus beszélt, aki személyes ismeretsége, barátsága okán számos életrajzi érdekességgel szolgált vetítéssel egybekötött előadásában. Említést tett a raposkai születésű Lovász Gábor fiatal koráról, mezőgazdasági akadémiai tanulményairól, 1956-os bátor szerepvállalásáról , gyűjtőszenvedélyéről, és természetesen elsősorban a csutorákról. Mint azt kifejtette, a csutora szót már az 1700-as években történő hadiszállítások kapcsán használták, benne főként bort, esetleg pálinkát tároltak. Különlegessége, hogy alapfunkcióján túl mindig valamilyen emléket, vagy üzenetet hordoz magán. Jelentős eseményekhez is kapcsolódhat, születést, házasságot, névnapot is megörökít egy-egy csutora, de akár az örömöt, a bánatot, a csalódást is. Számos esetben gazdáját a sírig elkísérte, még az is előfordult, hogy mellé temették. A faragások beszédesek, egyiken „Az a magyar ki a honnak él” szöveg olvasható, a hátoldalon „Borban az igazság” díszlik. A következőn „Áldás a hazára”, illetve „Igyál és vigadj”, egy másikon „Áldd meg Isten e hazát”, valamint „A barátság emléke” feliratok olvashatók, szépen, ízlésesen kivitelezett formában. A teltházas kiállítás megnyitóján közreműködött Szijártó János gitárral, énekkel.

Fotó: Szijártó Jácint

Képgaléria