Óvár a Királyné szoknyáján, kilátóval, meseszép kilátással
Szijártó János
SZIGLIGET – Talán nem mindenki tudja, hogy Szigliget két várrommal is büszkélkedhet. A sokak által ismert, szépen felújított vár mellett ugyanis a szabályos kúp alakú vulkáni hegy, a Királyné szoknyája szintén egy vár alapfalait rejti a földben és a fák, bokrok között. Erről azonban alig maradt fenn írásos emlék, a leletanyag is szegényes, kora, funkciója a mai napig vitatott.
Hangodi László, tapolcai történész is foglalkozott már az építmény eredetével. Kérdésünkre elmondta, az írott emlék nélküli középkori építmény vélhetően már a tizenötödik században katonai célokat szolgált, elképzelhető, hogy építése a nagynevű Újlaki családhoz kapcsolható. A fennmaradt falakból ítélve kéttornyos, kis erődítménynek tekinthető, ami egyes vélemények szerint a török korban is fontos szerepet játszhatott. Ekkor az óvár stratégiai szerepe felértékelődött, hiszen a másik várból nem volt rálátás a balatoni kikötőre. Így az óvár jó megfigyelő pont lehetett, amire az akkori Fonyód-Szigliget között állandó hajóforgalom miatt szükség is volt. Szigligetnek akkoriban létezett felfegyverzett hajós csapata, az itt lévő haderő több naszáddal (felfegyverzett hajóval) is rendelkezett. Ettől független Hangodi László azt az elképzelést sem tartja lehetetlennek, hogy a Királyné szoknyáján lévő erőd, vagy megfigyelőpont építése soha nem fejeződött be, s talán ebből ered az egyik idefűződő legenda is.
A rege szerint egy idős, somogyi úr akart itt várat építeni. Minden reggel átvezetett a déli partról Szigligetre és egész nap dolgozott, csak sötétedéskor fejezte be a munkát. Ekkor beszállt csónakjába és visszaevezett a déli partra. Másnap reggel, amikor jött, már az öbölből látta, hogy leomlottak a falak. Ezért ismét nekilátott az építésnek, csakhogy másnapra mindig ledőlt az előző nap rakott fal. Egy idő után belefáradt ebbe és a pénze is elfogyott. Ekkor elkeseredetten kiáltott fel: Ó vár, óvár, engem kifosztottál! Majd visszaevezett a túlpartra és soha nem hallottak már felőle az itt élők.
Nos, ez a legenda, amelynek annyi alapja azért van, hogy a vár soha sem épült fel a strand fölé emelkedő 182 méter magas domb tetején. Az 1956-ban végzett kisebb régészeti feltárások után vált ismertté a várrom alaprajzi elrendezése. A 12×25 méter alapterületű építményhez délről egy 6×7 méter alapterületű torony alapfalai csatlakoztak. A közel két méter vastagságú falak külső és belső falsíkjait nagyméretű faragott kövekből alakították ki. Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből olyan következtetésre jutottak először, hogy egy római őrtorony alapjai kerültek elő. A rómaiak talán legfontosabb pannóniai hadiútja ugyanis ezen a tájon át vezetett, s akár annak védelmére építhették a hatalmas kövekből ezt a kis várat. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet.
A hegy másik neve, az Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei. Nagy valószínűség szerint a szőlőművelést is rómaiak honosították meg ezen a vidéken. A lapos, bazaltsapkás dombtetőn egy téglalap alakú épület foglalhatott helyet, amihez egy öt- és egy négyszögletű szárny csatlakozott. A későbbi feltárás során viszont arra jutottak, hogy mégsem a rómaiak építkezhettek itt, hanem a 16. században, a kikötő felügyeletére emelhették az erődöt.
Más feltevések szerint az Óvárat az Atyusz nemzetség építette a 12-13. században. Egy újabb verzió szerint elképzelhető, hogy ez volt az a „kastélka” a Balaton közelében, amelyet egy 1647-ben írt levél szerint Lengyel Gáspár, a szigligeti vár ura és kapitánya saját költségén akart felépíttetni.
A 2003-as ásatások sem hoztak áttörést, ekkor sem tudták egyértelműen megállapítani a vár építőjének a kilétét, illetve korát. Aztán 2013-ban ismét dolgoztak régészek a helyszínen, a tíz évvel korábbihoz hasonlóan szintén Gere László vezetésével. A vagyonkezelő Bakonyerdő Zrt. által kezdeményezett ásatások sem hoztak újat a vár keletkezéséről és pusztulásáról, viszont a meglévő falak állagmegóvása megtörtént és az egykori ötszögletű torony fölé kilátó épült. Meg kell jegyezni, hogy a Királyné szoknyája nevű, vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években is volt kilátó. A romokra telepített és az egykori épületet formázó mai kilátó szerkezet 2013-ban készült, fapallós felső szintjéről viszonylag magasról csodálható meg a Balaton. Mivel nagyon közel van a tó, többnyire tisztán látható a túlpart. Keleti irányban a lapos tetejű Badacsony nyúlik be a partvonalba. Az innen nyíló csodálatos panoráma ma is sok kiránduló számára vonzó, függetlenül attól, hogy az óvár története a múlt homályába vész.
Képek: Szijártó János