Értékek sora Mindszentkállán

Szabó Katalin

A Települési Értéktárak az országban fellelhető nemzeti értékek gyűjteményei. A Települési Értéktár  Bizottságok felhívásban kérik a lakosságot, hogy közösen töltsék meg tartalommal az értéktárakat.

A Bizottságok és a települések számára is fontos, hogy lakóinak lehetőséget biztosítsanak ahhoz, hogy javaslataikkal a településekre jellemző értéktárakat hozzanak létre. Mindszentkálla Község Önkormányzatának képviselő-testülete 2013-ban döntött a Mindszentkállai Települési Értéktár létrehozásáról. Tájékoztatták a lakosságot arról, hogy milyen eljárás alapján kerülhet be egy-egy érték a települési értéktárba. Érkeztek javaslatok, melyek közül tizenhármat a Bizottság már elfogadott.

Elsőként került be a Kopasz-hegyre vezető lépcsők az értéktárba.
A település nyugati határában kiemelkedő Öreghegy legmagasabb pontja a 330 méter magas Kopasz- hegy, amelyről csodálatos kilátás nyílik a Káli-medencére. Látni lehet a Balatont, tiszta időben egészen a somogyi partokig is ellátni. A hegy tetejéről körben csodálatos kilátás tárul elénk. Lépcsői fel- és lefelé járhatóak, kisebb törésekkel. Mind a 277 lépcsőfok ép, járható, a turisták és kirándulók használják. A hegytetőn a hetvenes évek elejéig egy tufabánya működött, a lépcsőkön az itt dolgozók közlekedtek.

Egy másik javaslat a templomkertben található I. világháborús emlékhely értékké nyilvánítása.

A nagy háború sok emberáldozatot követelt. Mindszentkállán huszonkét katonát hiába várt haza szülője, testvére, szerelme, családja az I. világháború után. A település lakói emléket állítottak az életüket hazájukért feláldozó hősöknek. A templom kertben vasból készült kereszteket helyeztek el, melyekre színezett zománc táblákon került az elhunytak neve. Minden emlékkereszthez egy emlékfát ültettek, melyek azóta hatalmasra nőttek. 1993-ban két márvány emléktábla került a templom falára, melyen az első, és a második világháborúban elesett hősök neve olvasható. 2008. őszén az Önkormányzat a kereszteket és a zománc táblákat felújította, kialakítottak egy emlékparkot, ahol minden év novemberének első vasárnapján méltó módon, közösen emlékeznek az elesettek leszármazottai, a település lakói, és az Önkormányzat.
Értéknek ítélete a Bizottság a Falusi disznóvágást is, mely a kis község egyik legnépszerűbb programja. Ilyenkor összejön a falu apraja-nagyja. Együtt töltenek egy napot, megismerhetik, felelevenítik a disznóvágás hagyományait, a pörzsöléstől egészen a hurkatöltésen át az esti vacsoráig. Ezen a hagyományon keresztül egyre szélesebb kör ismerheti meg a „falusi élet” szépségeit.
A szüreti felvonulás szintén bekerült az értéktárba. Az 1990-es évek elején fogott össze először Mindszentkálla és Szentbékkálla, hogy közösen szervezzenek Szüreti felvonulást. A települések Önkormányzatai, valamint lakossága saját, és az idelátogató vendégek szórakoztatására szervezi a felvonulást. Az időpont mindig szeptember második hétvégéje, így az érdeklődők előre tervezhetik a részvételt. A programon több száz ember vesz részt, akiket egyik évben Mindszentkálla, másik évben Szentbékkálla lát vendégül a felvonulás végén. A szüreti felvonulás vidám és szórakoztató rendezvény, melynek célja, hogy ne csak szűkebb körben pár embert, hanem tágabb körben több száz embert megmozgasson, szórakoztasson, közösséget építsen. A nemes cél mellett nem mellékes a látványos megjelenés sem, a szép ruhák, kellékek, és a felvonulást záró vacsora és bál sem.

Az értéktárba kerültek a Mindszentkállai kőkeresztek, melyek a település utcáin, és a határában találhatók. Ezek építészeti és történelmi emlékek is. A kereszteket egy-egy család, vagy személy állítatta, ezzel kifejezve köszönetét, háláját, vagy éppen emléket állítva egy eseménynek. A keresztek az idők során sérültek, többet közülük felújítattak a családok. A kereszteket gondozzák, előttük mindig van virág.
Mindszentkálla katolikus temploma 1829-ben épült klasszicista stílusban. A főoltár, a szószék és a padok, valamint az orgonaszekrény 1830-ból származó klasszicista faragványok. Érdekesség a mai sekrestyében található román kori keresztelőmedence. A templomot a hívek látogatják, vasárnap és az egyházi ünnepeken szentmisén vehetnek részt, összetartva a falu hívő lakosságát. Javaslat érkezett a „Falukarácsony” felvételére. A település együtt ünnepli a karácsonyt, a faluban élő gyerekek és felnőttek közösen szerepelnek a műsorban. Ez jó alkalom arra, hogy az emberek találkozzanak, beszélgessenek, közösségben legyenek. A mindszentkállai temető szép, rendezett, ahol méltóképpen emlékezhetnek meg az elhunytakról az emberek. A temető szintén bekerült az Értéktárba.

A Májusfa állítás régi hagyomány, amit pár éve az Őszülő Halánték Dalárda élesztett újra, hiszen a település örök ifjú hölgyeinek május első napjának reggelére májusfát állítanak. A fa kivétele egy közösségi program, amire mindenkit szeretettel várnak. Nemcsak a májusfa állítás került az Értéktárba, hanem a májusfát állító Őszülő Halánték Dalárda is, akik nem csak májusfát állítanak, hanem a település rendezvényeinek aktív résztvevői. A Kopasz-hegy is a település értékei közé került. Mindszentkállát nyugatról határolja, a 330 méter magas hegyről csodálatos kilátás nyílik a Káli-medencére. A hegyen a hetvenes évek elejéig egy tufabánya működött.

A kitermelt követ a hegy belsejében kialakított alagúton keresztül szállították el, ami ugyan nem látogatható, de a Kopasz-hegyi alagút értékként bekerült az Értéktárba. A mai templom feletti domboldalon látható a középkori Kisfalud község gótikus templomának romja, mely Pusztatemplom néven ismert. A bizottság bővíteni szeretné az Értéktár értékeit, ezért várja a lakosságtól az újabb javaslatokat.