Nyugat-Balatoni Magazin

Szijártó János újságíró honlapja

Mától készülhet Luca széke

Szijártó János Aki szeretné meglátni a falu boszorkányát karácsony szentestén, az ma, Luca napján álljon neki a Luca-szék készítésének. Ha betartja a vonatkozó ajánlást, akkor az elkészült székre állva megpillanthatja a boszorkányt az éjféli misén.

Nyolc évvel ezelőtt készült írásom ma, mint minden év december 13-án, Luca napján aktuális. Földi István atya adott interjút akkor, 2012-ben.

 Ez a legismertebb Luca-napi néphagyomány hazánkban, bár számos népszokás, érdekesség köthető még december tizenhamadikához a magyar nyelvterületen, illetve szerte a keresztény világban – tudtuk meg Földi István esperestől, aki már korábban már többször tartott e témáról előadást. – Talán kevesen tudják hogy létezett Szent Lucia, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. Apja halála után beteg édesanyjával élt, aki már férjet is kiszemelt Luciának. Édesanyja gyógyulása érdekében elzarándokoltak Szent Ágota vértanú sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Az anya a csodálatos gyógyulás után már nem erőltette lánya házasságát. A sértődött vőlegény, csalódottságában feljelentette Luciát a helytartónál, kereszténysége miatt. A helytartó beidézte a lányt és áldozatot követelt tőle az istenek oltárán. Lucia ezt megtagadta. Megkínozták, halálra ítélték, de minden hatástalan volt, nem tudták kivégezni. Végül karddal szúrták át a nyakát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte. Vértanúsága Diocletianus uralkodása idején történt, Syracusa városában. A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulónak, a világosság születésének kezdete. Ezzel is magyarázható, hogy december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.

Luca-napi népszokások felelevenítése Balatonedericsen 2013-ban Archív kép: Szijártó János

Azt is megtudtuk, hogy a néphit kétféle Lucát ismer a jóságost és a boszorkányost. Nálunk ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. nem sok olyan jeles napunk van, amelyhez annyi szokás, hiedelem tartozna, mind Luca napjához. Ez a napon történhet termékenység-varázslás, de házasságra, halálra, vagy időjóslásra is sokan alkalmasnak tartják. Ezen a napon a házba érkező első látogatóból például a várható állatszaporulatra jósoltak. Luca-napon sok helyen a család minden tagjának sütnek „lucapogácsát”. Ezek közül az egyikbe pénzdarabot rejtenek el és úgy tartják, aki ráharap, szerencsés lesz. Ezzel együtt Luca napját a teljes magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, így mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Például fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, vagy éppen hamut szórtak a kapuk elé. Voltak akik alvás előtt fokhagymás kenyeret fogyasztottak, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, míg mások a seprűket rejtették el, nehogy azon repkedjenek a boszorkányok. A lányok ezen a napon tizenkettő gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, abból megtudták, ki lesz a férjük.
Luca napkor elvetett búzaszemekről azt tartják, hogy ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Az időjárásra a székelyek például hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek tizenkettő réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.
Földi István esperes beszélt a legismertebb hagyományról, a Luca széke készítéséről is, amelynek eredete egészen az ősi időkre tehető. A népszokás ma is ismert. Luca széke készítését december 13-án kezdik el és naponta mindig csak egy műveletet lehet rajta elvégezni. Mindegyik része más fából készül. Innen a mondás, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”. A hagyomány szerint december huszonnegyedikére a már elkészült széket a készítője becsempészte a templomba, hogy arra ráállva megláthassák a falu boszorkányát. Egy ilyen felfedezés után természetesen azonnal menekülniük kellett, így nem ártott, ha volt náluk néhány hasznos tárgy, például magok, esetleg mák, amelyet elszórhattak menekülés közben. Így a boszorkányok nem érhették utol a leányokat, hiszen a magot, a mákszemeket kellett szedegetniük.
Luca napján sajnos előfordultak a szokásban időnként finomnak egyáltalán nem mondható tréfák is. Bizonyos vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.