A laktanya bezárásának évfordulója kapcsán

Kiegészítés a Tapolcai Média tudósításához

Szijártó János – Sajnos ma már kevesen emlékeznek vissza pontosan a 2005-ös évre, amikor a tapolcai laktanya (kiképző központ) bezárásának híre felröppent. Az akkori hír, amit az országos sajtó is felkapott, tőlem indult egy véletlen folytán, miután az akkori parancsnokot, Matuz Istvánt telefonon felhívtam és a Gyurcsány-kormány által ez év (2005!) márciusában ígért fejlesztésekről érdeklődtem. Az ezredes meglepően szűkszavúan válaszolt kérdésemre, amitől rossz érzésem támadt. De – mint vérbeli katona – nem árulta el azt, amit én akkor a telefonálás közben megsejtettem. A 2019. februárjában megjelent könyvemben külön fejezetet szenteltem e számomra is fontos témának, mindezt (részben akkori írásaimból is tallózva) osztom meg most önökkel itt és most.

Bezárják a kiképző központot?

(Napló, 2005. május – szijártó) A napokban az a hír kapott szárnyra a városban, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben, a szabadszállási és a szombathelyi után a Tapolcai Kiképző Központot is bezárják.  A „jól értesültek” azt is tudni vélik, hogy a kiképzési feladatok egy összevonás folytán felszabaduló szentendrei létesítménybe kerülnek át akár már a jövő év januárjától. Tapolcán esetleg egy kisebb létszámú csoport maradna, a gyakorlótér fenntartása céljából. Ennyi a pletyka, ami ha esetleg igaz, több száz család megélhetését is veszélyeztetheti. A bizonytalanság mielőbbi eloszlatása érdekében tegnap a Honvédelmi Minisztériumtól kértünk állásfoglalást a szóbeszéd valóságtartalmával kapcsolatban. A HM Kommunikációs Főosztálytól kapott válasz nem erősíti meg, de nem is cáfolja a hírt: „Annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség maradéktalanul eleget tudjon tenni a NATO-normák által meghatározott kiképzési elvárásoknak, szükségessé vált egy új kiképzési rendszer kialakítása és bevezetése. Az új kiképzési rendszer márciusi bevezetése a honvédség NATO-integrációja egyik utolsó lépésének tekinthető. (…) A kiképzési rendszer átalakítása hosszú folyamat, az új rendszert a haderő-átalakítás rendjéhez igazodva, három szakaszban vezetik be, 2013-ig. A változások érintik a szerződéses katonák alap-, szak- és szinten-tartó kiképzését, a katonai szervezeteknél szükséges egyéni-, speciális-, kötelék- és törzskiképzési rendszert is. Az új rendszer fokozatos bevezetése együtt jár a kiképzéshez használt központok, anyagok, eszközök és módszerek teljes felülvizsgálatával. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar vezetése a felülvizsgálat eredményeitől függően határoz majd a szükséges változtatásokról, amelyekről természetesen a közvéleményt is tájékoztatja majd.”A térség fideszes országgyűlési képviselője Lasztovicza Jenő szóbeszéd szintjén hallott a kiképző központ bezárásáról, így a Parlament Honvédelmi Bizottságának több tagjától kért már felvilágosítást. Azonban érdemi, hivatalos választ nem kapott. Lévai József, tapolcai MSZP-elnök sem tudott ennél többet mondani, bár február 24-én éppen ő látta vendégül Tapolcán Juhász Ferencet. A honvédelmi miniszter akkori sajtótájékoztatóján tapolcai lakásprogram kidolgozásáról beszélt, a távolról ide ingázó katonák számára. Ugyanakkor hangsúlyozta a város meghatározó szerepét a magyar honvédség és az új rendszerű kiképzés vonatkozásában. Semmi nem utalt tehát a megszüntetésre. Azonban a tizenöt éve folyton megújuló kiképzési rendszer a pletykák szerint mégsem számol Tapolcával. Legalábbis ez a szóbeszéd, amelyet a HM illetékesei nem hárítottak el, nem utasítottak el, nyitva hagyták a kérdést és így a bezárás lehetőségét is.

Torokszorító érzés volt a bezárás, az utolsó díszmenet látványa, a csapatzászló átadása. Több száz ember munkahelye szűnt meg egy csapásra, Tapolca pedig újabb jelzőt vehetett le neve mellől. A „bányászváros” után a „katonaváros” is okafogyottá vált. Sokan ezt a mai napig nem bocsátották meg az akkori kormánynak. Ami engem illet, tapolcai születésű emberként szinte elképzelni sem tudtam, hogy ez megtörténhet. Gyerekként a honvédség által támogatott sakkszakosztályban kezdtem versenyezni, majd éppen emiatt itt töltöttem másfél éves sorkatonai szolgálatomat. Nem mondom, hogy minden pillanatát élveztem, de a rend, a bajtársiasság, az összetartás, s az országban akkor egyedülálló technika itteni léte nagy hatással volt rám.

Az utolsó díszmenet a Tapolcai Kiképző Központban 2005 októberében (Fotó: szj.)

Mindezt még évtizedekkel később is magamban hordozom, persze, hogy nem tudtam, s ma sem tudom elfogadni, hogy a kiképzőközpontot bezárták. Úgy gondolom, hogy hadseregre mindig szükség volt, van, lesz, s ehhez itt Tapolcán minden feltétel adott volt. Azóta sem látom azt a hatalmas „megtakarítást”, meg „előnyt”, amiről akkor az ideküldött tábornokok beszéltek, ahogy a hasznosítás kapcsán ígért „közös útkeresést” sem. A bezárás ténnyé vált, íme még két írásom a 2005-ben lezajlott folyamat tükreként:

Bezárják a kiképző központot (Napló, 2005. május – szijártó)

Döbbenten fogadták a kiképző központ bezárásáról szóló híreket a városban, annak ellenére, hogy már hetek óta a levegőben lógott ez a lehetőség.

Lasztovicza Jenő a térség fideszes országgyűlési képviselője egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a döntést, hiszen az alkotmány előírja, hogy garantálni kell az ország biztonságát és a korábbi reformok, valamint a mostani laktanyabezárás olyan helyzetet teremtenek, amelyek nem felelnek meg ennek a kitételnek. – Mélységesen csalódtam a Magyar Honvédség szavahihetőségében, hiszen hétfői parlamenti kérdésemre kitérő választ kaptam Iváncsik Imre államtitkártól. Heteken, hónapokon át félrevezették a közvéleményt, vagy egyszerűen kiszámíthatatlan és megbízhatatlan az MH vezetése. Juhász Ferenc februárban Tapolcán még lakásprogramról és fejlesztésekről beszélt.

Ács János a város fideszes polgármestere szomorúnak találja azt is, hogy éppen az itt élők és az itt dolgozók tudják meg utoljára a róluk szóló döntést. – A jövő héten fogad a miniszter úr és én követelni fogom, hogy a kormányzat gondoskodjon a laktanyában dolgozó több száz ember munkahelyéről. Minden tőlem telhetőt elkövetek, igaz az ellen már nem tudok mit tenni, ha az ország vezetése egy jelképesen működő, operetthadsereget akar létrehozni. A kiképző központ megmentése érdekében minden szálat megmozgató Barbalics Antal MSZP-s önkormányzati képviselő is csalódottan fogadta a bejelentett tényt. – Megdöbbentő a hír, az eljárás és maga a módszer, már csak azért is, mivel az elmúlt néhány hónapban a miniszter, a vezérkari főnök és a szárazföldi parancsnok egymástól függetlenül ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a helyszínen.

Bejelentették a bezárást a katonáknak (Napló, 2005. május – szijártó)

Szomorúan, de a megváltozhatatlanba beletörődve vették tudomásul a Tapolcai Kiképző Központban szolgáló hivatásos és szerződéses katonák Braun László altábornagy hivatalos bejelentését a létesítmény ez év végi bezárásáról.

A honvédség vezérkari főnökségének első helyettese tegnap állománygyűlésen ismertette a kiképző központ alacsony kihasználtságával magyarázott döntést az érintettekkel. A helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy jelentős anyagi ráfordítással járó fejlesztéseket kellett volna Tapolcán végrehajtani. Az is kiderült, hogy a mostani bezárással összességében mintegy nyolc milliárd forintot takarít meg a tárca, igaz ennek a mérlegnek a másik oldalán ott marad az ötszáz megszűnő munkahely, valamint a laktanyának szállító és szolgáltatást végző cégek, vállalkozók jelentős kiesése. A hivatásos katonák egy része minden bizonnyal álláshoz juthat Szentendrén, ahova az eddig Tapolcán végzett feladatokat áthelyezik. A két felszabaduló laktanyaépület valószínűleg az önkormányzat kezelésébe kerül és az altábornagy szerint a várossal közösen keresik majd a további hasznosítás lehetőségét.

Sajtótájékoztató a Tapolcai Kiképző Központ bezárásáról. Balról: Györössy Ferenc vezérőrnagy szárazföldi parancsnok, Braun László altábornagy, Matuz István TKK-parancsnok, Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő (Fotó: szj.)

Braun László ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a mai magyar honvédség maradéktalanul megfelel a törvényben előírt feltételrendszernek, miután kérdésünkben utaltunk a sajtótájékoztatón szintén jelenlévő Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő tegnapi vélekedésére, amelyben a hadsereg jelenlegi funkcióját firtatta. Arról, hogy az elmúlt néhány hónapban a miniszter és a vezérkari főnök a bezárással ellentétes perspektívákat vázolt fel Tapolcán, az altábornagy úgy vélekedett, hogy a hadsereg egészét érintő átfogó vizsgálat mindezen nyilatkozatok után fejeződött be és ekkor, ennek figyelembe vételével kellett megváltoztatni a korábbi elképzeléseket is.

Vár állott, most kőhalom (Napló, 2014. május – szijártó)

Kitört ablakok, omladozó falak, törmelék. Lábam alatt repedezett járda, az utak, terek gazban állnak. Az elhagyatottság, a pusztulás lenyomata ott, ahol egykor patinás rend uralkodott. Ahol a fűszálak is sorban álltak és még ősszel sem hordta a szél a lehullott faleveleket, mert folyamatosan takarították. A többszörös kiváló rakétadandár, azaz a tapolcai Dobó laktanya ma már csak rom. Nem ad katonát a hazának, nem nyújt védelmet, mint tette fél évtizedeken át. Kilenc évvel bezárása után is nehéz elfogadni, elhinni, hogy nem volt rá szükség.

You may also like...