Jó lenne, csak úgy…

Egy kis csendre vágyom. Nyugalomra. Kevés havazásra karácsonykor, hogy a meleg szobából, az ablakon át nézhessem a lehulló hópelyheket, a fehéren csillogó, érintetlen takarót. Az úton, a fák lombján, a szomszéd ház tetején. Jó lenne csak úgy nézni a semmibe, míg a lelkünkben vadul cikázó gondolatok is megszelídülnek, s átadják a helyet a békének, az adventi várakozást beteljesítő karácsonynak. Amikor a szerencsések azokkal lehetnek, akiket a legjobban szeretnek, s nem a napi hajsza, hanem a boldog együttlét fenyőillata árad szét otthonukban. Azt kívánom kedves olvasóinknak, amit magamnak is. Csendet, nyugalmat, örömet és nagyon boldog karácsonyt!